A bölcs politikai szerepe a sztoicizmusban

Absztrakt

Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy milyen politikafilozófiai következményekkel jár az a változás, amelynek keretében a korai sztoa bölcs ideálja helyett a prokoptón eszményképe kerül a sztoicizmus figyelmének középpontjába a középső és a kései sztoa során. A vizsgálat során két politikai modellt különböztetek meg. Az egyik modellben szerepet kapnak a bölcsek, míg a másik modell alapvetése, hogy pusztán a bölcs eszményképével, ám a társadalomban élő bölcsek nélkül kell kialakítani és fenntartani a természeti törvényekkel leginkább összhangban lévő politikai berendezkedést.