KÜLÖNBSÉG (Difference) http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg <p>A Szegedi Filozófiai Doktori Iskola és a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány folyóirata</p> <p>A Különbség a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolájának kettős-vak lektorált folyóirata. Célja a Doktori Iskolánál folyó filozófiai, etikai, esztétikai, filozófiai és szellemtörténet tárgyú kutatások magas színvonalú tanulmányainak publikálása. A folyóirat megjelenését a Pro Philosophia Szegediensis támogatja.</p> Doctoral School of Philosophy, University of Szeged (Hungary) and Fondation Pro Philosophia Szegediensi hu-HU KÜLÖNBSÉG (Difference) 1785-7821 Edmund Husserl metafizika-felfogásának főbb jellemzői és korszakai http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/322 <p>A jelen írás fő témája Husserl metafizikával kapcsolatos felfogásának főbb fejlődési korszakai, valamint metafizika-koncepciójának legfontosabb sajátosságai. Mint azt megpróbálom majd megmutatni, Husserlnél három nagyobb, többé-kevésbé egybefüggő korszakról lehet beszélni: 1) az 1890-es évek elejétől az 1906/07 körül bekövetkezett „transzcendentális fordulatig” terjedő korszakról, 2) a „transzcendentális fordulattól” a húszas évek végéig nyúló időszakról, 3) végül a harmincas évek kései metafizikai koncepciójáról, melyet, Tengelyi László értelmezését követve, bizonyos joggal nevezhetünk az „őstények metafizikája” korszakának. Szeretném megmutatni, hogy Husserlnél a metafizikával kapcsolatos töprengéseknek – egész életművén keresztülhúzódó módon – három nagyobb szintje volt: 1) a metafizika ismeretelméleti, illetve fenomenológiai előkészítése és megalapozása, 2) a metafizika mint a valóság egyetemes és végső tudománya, és végül 3) a metafizika mint a „legfőbb és végső kérdések” (Isten, halhatatlanság) vizsgálódási területe. Mint arról a tanulmányban részletesebben lesz szó, az érett Husserl ez utóbbi, a lehetséges szemléletek területén végső soron túllépő területet, a fenomenológiai konstrukció módszerével próbálta meg fenomenológiailag hozzáférhetővé tenni.</p> Bence Marosán Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 141 164 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.322 Az igazság harmadik pillanata http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/313 <p>Tőzsér János <em>Az igazság pillanatai</em> (2018) c. könyvében két érvet ad arra, hogy a filozófia művelése nem alkalmas módja a filozófiai problémák megoldásának: az egyik érv a filozófiai problémák természetéből, a másik metainduktív szkepticizmusból indul ki. Elsőként rámutatok, hogy a filozófiai probléma javasolt fogalmából következik az a tézis, miszerint nincsen formai különbség filozófiai problémák és (bizonyos alapvető típusú) tudományos problémák között, és érvelek amellett, hogy Tőzsér álláspontjával ellentétben a filozófiai probléma javasolt fogalmából nem következik, hogy a filozófiai problémákat reménytelen lenne megoldani. Másodszor rámutatok, hogy ugyanezen tézis egyenes következménye, hogy Tőzsér metainduktív szkeptikus érve hibás: vagy az ún. túlélési torzítás egy szélsőséges változata, vagy pedig körbenforgó. Mivel Tőzsér mindkét érve kútba esik, Tőzsér érvei alapján nincsen okunk arra, hogy szkeptikusak legyünk a filozófiai módszerek sikerességét illetően. A tanulmány zárásaként rámutatok, hogy Tőzsér <em>The Failure of Philosophical Knowledge</em> című, 2023-ban megjelent könyve sem tud kibújni a korábbi könyvvel szemben fent megfogalmazott kritikák alól.</p> Balázs Gyenis Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 165 183 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.313 A nemzeti identitás szűkebb és tágabb aspektusai http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/318 <p>Olay Csaba könyvét szempontból is fontos, hiánypótló írásnak tartom. Egyrészt a nemzeti identitáshoz szűkebben és tágabban kapcsolódó fogalmak tisztázása miatt, másrészt az implicit nemzeti identitás mint regionális identitás kihangsúlyozása miatt, harmadrészt pedig azért, mert felhívja arra a figyelmet, hogy a nemzeti identitásunk - hasonlóan a személyes identitásunkhoz - nem egy stabil, megkérdőjelezhetetlen képződmény, hanem külső és belső hatások következtében narratív módon folyamatosan alakul.</p> László Pék Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 187–193 187–193 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.318 Kora újkori magyar filozófiatörténet http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/327 <p>Előszó a szám tematikus blokkjához.</p> József Simon Márton Zászkaliczky Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 7 8 Ames és Apáczai http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/325 <p>Kutatásom tárgya Apáczai kései természetfilozófiai összegzése, a kéziratban maradt, 1659 előtt keletkezett <em>Philosophia naturalis</em>, és ennek eklektikus filozófiai rendszere. Hipotézisem szerint ennek az eklekticizmusnak a keretrendszerét Apáczai nem fogalmilag próbálta megteremteni, hanem elsősorban az vezérelte, hogy a számára személyesen fontos filozófiai hagyományok mindegyikét megismertesse diákjaival. Ehhez viszont szüksége volt a karteziánus <em>prima philosophia </em>és a tradicionális <em>philosophia naturalis</em> összekapcsolására. Ezt a kapcsot pedig William Ames <em>Technometriá</em>ja biztosította számára, amely az <em>ars</em>, illetve a <em>techné</em> fogalmán keresztül az Isten által teremtett világban Isten <em>ars</em>ához vezető utak teljességét kívánta feltérképezni. Így jut el Descartes cogito-érvétől és a megismerés-fogalmától Ames ítéletalkotás-koncepcióján keresztül (<em>iudicium</em>) a teljes természet megismeréséhez, ami a philosophia naturalis tárgya, és egyúttal Isten ars-ának felfedezése a világban.</p> Farkas Gábor Kiss Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 9 33 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.325 Apáczai Csere János és a posztrámista dialektika http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/320 <p>A dolgozat Apáczai Csere János logikai tárgyú szövegeinek, a <em>Magyar Encyclopaedia</em> II. és III. részének, valamint a <em>Magyar Logicatská</em>nak a posztrámizmus hagyományaihoz való viszonyát vizsgálja, illetve kísérli meg elhelyezni Apáczai munkáit a hazai és nemzetközi szellemi környezetben. A dolgozat a terminológiai átvételeken túl három aspektusból elemzi Apáczai logikai tematikájú munkáit a posztrámizmus viszonylatában: a vizualitásra, az enciklopédizmusra és a vernakularitásra összpontosítva, továbbá az <em>Encyclopaedia</em> és a <em>Logicatska</em> terminológiaalkotási tendenciáit hasonlítja össze, arra keresve a választ, hogy mi motiválhatta Apáczait arra, hogy közel azonos időben két, azonos tematikájú művet is megjelentessen.</p> Ildikó Hajdu Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 35 88 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.320 A cogito-érv mint első alapelv http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/324 <p>A tanulmány elemzésének forrásai Pósaházi János <em>Syllabus</em> (Kolozsvár 1685) című művében kifejtett Descartes-kritikája és az arra válaszként íródott, ismeretlen szerzőtől származó <em>Vindiciae</em> című kézirat. Pósaházi az általa bírálat alá vett 32 karteziánus kijelentés (45-76. kijelentések) közül a 68. pont alatt az ellen érvel, hogy a <em>cogito</em>-érv a filozófia első alapelvéül szolgálhat. Érvelése szerint ha meg is engedjük a <em>cogito</em>-érv konkluzivitását (amit más helyeken kifejezetten tagad), az akkor sem lehet a filozófia első alapelve, mert érvényessége más, azt megelőző alapelveken nyugszik. Az ismeretlen szerző válasza szerint azonban éppen a <em>cogito</em>-érvvel szembenálló bármely más rivális alapelv szorul a <em>cogito</em> előzetes belátására, így Descartes helyesen tekintette ezt az elvet a filozófiai első alapelvének.</p> József Simon Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 89 101 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.324 Leibniz levélváltása Christobal de Rojas y Spinolával a felekezeti reunióról Magyarországon http://kulonbseg.huminf.u-szeged.hu/index.php/kulonbseg/article/view/323 <p>A tanulmány a hannoveri Leibniz-Archívum forrásanyagának bevonásával, illetve az ismert források kritikai újrafelvételével tárgyalja Christobal de Rojas y Spinola magyarországi misszióit a Leibnizcel folytatott levelezésének a perspektíváján keresztül. Megmutatja, hogy nézetkülönbségeik egyfelől a reunió egyházpolitikai tétjeinek, másfelől a magyar politikai közösség Habsburg birodalmon belüli autonómiájának eltérő értelmezéséből adódtak. A tanulmány a Leibniz-kutatás szempontjából a hannoveri polihisztor kelet-európai tájékozódásának témájához járul hozzá. Rojas y Spinola törekvéseit új megvilágításba helyezi annak bizonyításával: számára úgy tűnt, az egyházi reunió legfőbb akadályának nem a protestánsok ellenállása, hanem a katolikus egyházon belüli belső vita az oka.</p> Gábor Gángó Copyright (c) 2024 KÜLÖNBSÉG (Difference) 2024-03-18 2024-03-18 23 1 103 137 10.14232/kulonbseg.2023.23.1.323