Értelem és érzelem: megjegyzések Husserl és Heidegger érzelem-elméletéhez

Absztrakt

A tanulmányban Edmund Husserl és Martin Heidegger érzelemelméletének bizonyos hasonlóságait és különbségeit szeretném megvizsgálni. Első pillantásra úgy tűnik, hogy Heideggernél az érzelem, illetve a hangoltságként értett hangulat, jóval fontosabb szerepet tölt be, mint Husserlnél. Heideggernél az érzelem, a hangoltság, a gondolkodás és a nyelv mellett, azon egzisztenciális alapmódok közé tartozik, melyek együttesen értelmezik, feltárják az ember számára a világot. A közelebbi vizsgálat azt mutatja, hogy Husserlnél is meghökkentően hasonló funkcióval bír a hangulat – már Heidegger előtt is, a publikálatlan kutatási kéziratokban.

Szeretném megmutatni azt a bonyolult utat, amit az érzelmek (illetve a hangulat) felfogása a két szerzőnél bejárt; illetve a két szerző nyomán szeretnék rámutatni arra az alapvető szerepre, amit az érzelem a teoretikus és a teória előtti, hétköznapi tapasztalat szempontjából betölt.